A hajóút

Ma volt szerencsénk részt venni egy protokolláris hajóúton. Heves szélviharban érkeztünk meg a Duna partjára.
Legszebb ruhánkban felszálltunk az Európa fedélzetére, melynek dísztermében már nyüzsögtek az emberek. Pincérek sétáltak üdítőkkel és kávéval teli tálcákkal a kezükben.


Ez a luxus hajó adott otthont a Remény Fesztivál beharangozó ceremóniájának, melyen igen előkelő emberek képviseltették magukat, mint például Budapest polgármestere (képviselőn keresztül).


A szokásos kis csapatunk (Eszter Robi Hanna) hamar megtalálta helyét a sorok között. 
Sajnos belül foglaltunk helyet, közülünk is Robi ült a kijárathoz legközelebb. Kértük, hogy hozzon nekünk valami üdítőt, mivel igen megszomjaztunk. 
Nem nagyon akart kifáradni a fiatalember, és leintett egy arra közeledő pincért. Megszerzett tőle két pohár gyümölcslevet.....és ekkor......ahogy átnyújtotta kezembe az almalevet kiömlött. Rá a ruhámra, és kis híján az előttünk ülő vendég nyakába....szerencsére az az ember megúszta....én és az előttünk levő szék viszont nem......már megint....mint mindig, amikor fontos helyre megyek történik valami kis malőr.... :D


Már kezdem ezeket az eseteket védjegyemnek érezni :P


Nos a továbbiakban simán ment minden. Mindenki udvariaskodott, szónokolt...hosszú órákon át. Ez után következett a csodálatos fogadás. Fehér damaszttal borított kerekasztalok, catering szendvicsek, saláták, édességek, tökéletes felszolgálás, kávé....minden ami szem-száj ingere. 
Mióta kijártam a főiskolát, minden ilyen rendezvényt szakmai szemmel nézek....és mondhatom tökéletes volt.



Ennyi mára.....majd még jelentkezem!


Ja...és vettem ma 3 új hajvirágot (össze lehetett válogatni)...ezek a kedvenceim....most....olyan Hannásak :D