SMINK...és egyebek

Jó reggelt!


Remélem te is jól ébredtél :)
Én már egész korán fent voltam...és most igen fáj a fejem...nem is tudom miért...nem vagyok egy fejfájós típus.Na mindegy. Ismered a Spotify nevű programot...én sem ismertem eddig, míg egy jó ismerősöm megmutatta, és azóta használom. Nagyon jó kis zenehallgató program....úgy érzem, hogy kinyílt a világ előttem, egyik előadóról lehet a másikra menni....most éppen Coldplay: Paradise megy. Jó kis szám. Várj csak linkelem neked :D : http://www.youtube.com/watch?v=cyoXP3w7dp4


csakhogy neked is jó hangulatod legyen :)


Mesélek mi is történt tegnap. Először is befejeztem az utolsó interjút...annyira manuális volt ez a munka, már vágyom valami új kreatív dolog létrehozására. 
Aztán elmentem venni pár kiegészítő arcfestéket...hogy nehogy a Gyereknapon derüljön ki, hogy upppssssz....nem tudom megfesteni ezt az arcot, mert elfogyott a festék  :D


Hát az a bolt....az én világom. Smink, ecsetek, csillámok, szemhéjpúderek, és minden, amit egy lány szerethet. El is időztem (természetesen Nővérem társaságában) egy ideig a boltban. :P
Kikérdeztük az eladót mindenről...szereztem is egy sminkiskola információs papírt. Alig vártam, hogy megnézhessem a neten. Hát.....nagy csalódás. Nem csak az árakban, amelyek mint tudjuk horribilisek, és kifizethetetlenek, hanem a feltöltött munkák sem voltak olyan fényesek. Design smink és arcfestés név alatt olyan munkákat tettek fel, amelyek semmiben sem különböztek azoktól az arcfestésektől, amiket én szoktam csinálni gyereknapon. Úgyhogy eldöntöttem, hogy nem fogok elmenni rá...inkább majd magam képzem magamat. :D Már találtam is egy jó kis oldalt. 


Ja és ez inkább lányoknak szól :P szóval a sminkbolt ahol jártam az Ó utcában van: KRAYOLA nevet viseli. Egy igazi külön világ....érdemes egyszer elmenni, nem drágább mint a Rossmann, de mestersminkeket forgalmaz. Tegnap vettem egy szemhéjtust...no de nem akármilyent. Vizes alapú, nem kenődik el és ecsettel tudom felvinni. Természetesen igényel egy kis gyakorlást, hogy a vonal egyenes és pontos legyen. Jó ha nem pislogsz közben. Ja és ne is trüsszents :D:D:D


Komolyan szólva igen jó festék, és a legjobb, hogy már most látom, hogy nagyon nagyon sokáig elég lesz. 
Nos a mai napon szerveznem kell a Gyereknapot....már egész jól összeállt, és izgalmasnak ígérkezik. Ja csak el ne felejtsem....pantomim kesztyű.....listák....stb. 
Remélem neked is jó lesz a mai napod....és sokat fogsz mosolyogni :D
Küldök egy mosolyt én is NEKED:

EGY SZÁL VIRÁG NEKED HOGY JÓ NAPOD LEGYEN !

SOS!!!

Kedves Olvasóm!

A mai napomat nem sorolnám a legjobb napok közé. Úgy érzem, ma igazán a peches emberek közé sorolhatom magam....így mostmár egy kicsit meg tudom érteni őket...miért olyan szomorúak mindig....bár én egy cseppet sem szomorodtam el, csak folyton annyit mondok.....NEM IGAZ, ILYEN NINCS.....de mégis...hogy tovább ne csigázzalak inkább leírom hogy mitörtént.

Az egész azzal kezdődött, hogy festés van nálunk. Az egész nappali tele van szekrénypolcokkal, amelyekből ronda nagy csavarok és szögek állnak ki. Miközben siettem, hogy lefénymásoljam a tanáromnak az angol könyvemet, jól belerugtam az egyikbe. Iszonyatosan fájt. De mivel siettem, nem is törödtem az egésszel. Csak most délután láttam meg, hogy szétszakadt a lábam, és vérzik :( ez aztán a pech....de még nincs vége

Bementem a fősulira szakmai angolra. Sajnos a mi kis jó tanárunk hiányzik, így egy másik csoportba kellett mennem. Legalább 15x ránéztem az órámra....mintha örökkévalóságig tartott volna az óra. A tanár nő pedig csak a tudással rendelkezett....a kiejtéssel sajnos nem. Nagyon vicces volt hallgatni, ahogy fonetikusan jöttek ki az angol szavak a száján. 

Mondhatom igazán felüdülés volt a délután, amikor is találkozóm volt az új angol tanárommal. (mindent a nyelvvizsgáért....:P)

Nos míg vártam, hogy oda érjen, a Deákon ücsörögtem egy asztalnál a Caffé Heaven kiülős részén.

Hirtelen a semmiből ott termett egy hatalmas RTL klub-os kamera, egy mikrofon, három fiatal sráccal. Jaj...meg se tudtam szólalni. Már azt hitték hogy nem vagyok magyar....lehet hogy jobban jártam volna, ha tényleg eljátszom a külföldit.... :)

Megkérdezték mi a véleményem a népszámlálásról.....Nos az igazat megvallva - azon kívül hogy tudom, hogy lesz, semmit sem tudok/tudtam róla - mondtam nekik hogy nincs tv-ém, nem hallgatok rádiót (ember vagyok én? :) annyira nem foglalkoztatnak ezek a dolgok) szóval nem tudok nekik sokat mondani.

Szerintem mindenki ezt mondhatta nekik, mert nagyon erősködtek, hogy felvehessenek. Nos nem tudtam

mit tenni....beszéltem.....amit tudtam.....de szörnyű volt. Egy ép-kézláb mondat sem jutott az eszembe, pedig nem vagyok egy buta ember. A végén, már befogtam a mikrofont, és mondtam, hogy csak vágjanak ki engem a filmbő.......azt mondták nekik csak egy mondat kell (remélem volt benne legalább egy érthető :P)

Szóval.....ha véletlenül egy ilyen Népszámlálással kapcsolatos műsorra tévedsz a tv-ben, akkor .....NE NÉZD MEG.....mert nagyon GÁZ VAGYOK BENNE....ha nevetni akarsz....akkor megengedem....persze nem tudom, hogy bele-vágtak-e egyáltalán :D

KÖSZI

Ui: a peches napnak még nincs vége. 

A blogger nem enged képet feltölteni az oldalamra.....pedig még alig töltöttem fel képet.....de mostmár új emailcímet sem enged csinálni.....nem értem.....azt írja folyamatosan, hogy GYEREK VAGYOK, pedig már rég nem vagyok az :D :D :D 

Nincs mit tenni, túlélem a MÁT, és holnap SZERENCSÉS leszek :D

Hanna naplója

Így szép az élet

Tényleg, nincs olyan hét, amikor ne történne valami vicces....az élet már csak ilyen....de talán jobb is így :)
Tehát jöjjenek a sztorik:


Első:


Nővéremmel éppen egy lánybulira mentünk....inkább siettünk, hogy kiérjünk a tőlünk egy buszmegállóra levő Blahára....
Már nagyon szomjas voltam, és elővettem a táskámból egy kis 2,5 dl-es műanyag üveget, amit még reggel ásványvízzel töltöttem meg. Ahogy le akartam csavarni a kupakját...egyszer csak egy hatalmas robbanást hallottam, a kupak pedig kirepült a kezemből....föl az égbe, és valahol 5 méterre tőlünk landolt a földön. Nagyon megijedtem, de egyben vicces is volt, mintha egy pezsgő dugója robbant volna ki. Ilyet még nem tapasztaltam hogy az ásványvíz is robban.... :) Persze a körülöttünk állók mind nevettek...és mi is.


Második:


Tegnap ismét hoztam a formám.....kimentünk Pomázra, ahol - egy túl korai, vagy inkább megkésett - gyereknapot tartottak (ezt már sosem tudjuk meg:).
Egy vékony lila virágos nadrágban, hozzá fehér ujjatlanban, és egy fekete balettcipőben mentem. Gondoltam ez így jó lesz. Már lassan véget ért a program, mikor egy lépés után azt éreztem, hogy valami nem stimmel. Mintha gumipapucsban lennék...olyan minta elhagytam volna a cipőm...lenéztem....és valóban majdnem elhagytam a cipőm talpát :)
Mit volt mit tenni....sajnos :D ....új cipőt kellett venni....kaptam is egy jól kinézőt....olyat amit most minden boltban árulnak(olyan kamásli szerűt)
Utána öcsémnek vettünk egy tál főzeléket. Miközben sorban álltunk a főzelékfalónál az előttünk levő apuka véletlen leejtette a mobilját....ami nagy csörömpöléssel darabokra esett....gyorsan segíteni akartam....lehajoltam hát a hátlapért....de ahogy fel akartam venni....egyszer csak kiugrott a kezemből és még messzebbre repült (vagyis ahelyett hogy felvettem volna...még messzebbre dobtam).
Másodszorra már sikerült megfognom a kis fémdarabot, és visszaadni gazdájának....mindenki nevetett...a tulajt is beleértve :)

Mi történt?

Ó annyi minden történt a héten, amit le szerettem volna írni....de valahogy sehogy sem tudtam időt szakítani. Szinte minden este csak bezuhantam az ágyba, és aludtam....esetleg megnéztem, hogy történt-e valami Fészen :D


Rengeteg dolog történt...csak nagy vonalakban leírok párat, ami még eszembe jut....


Készítettem egy új kisfilmet....egy mese, rá rajzfilm....úgy érzem új  korszak következett be filmvágó életemben :)


Tegnap gyereknap volt Pomázon, ahol mint Palánta jelentünk meg. Végre megint hódolhattam szenvedélyemnek, és arcot festhettem. Igaz csak bohócokat...azért ez is izgalmas volt. Mivel elfogyott a fehér festék és Robi (alias Szomori) arcának nagy részét fehér festék fedte....nos ami fehér volt, most sárga lett, és rájöttem hogy így sokkal cukibb...asszem marad ez a változat máskor-ra is....szerintem az összes brazil megirigyelte volna az arcát :D....
A gyereknapon volt bohócdarab, táblarajz, zene ......és soksok palancsinta :D a legjobb az volt, hogy nem kellett megszenvedni a palacsintáért, csak enni. Mivel ha nekilátok sütni, biztos hogy ott állok egy órát....mindenem palacsinta szagú lesz...és körülbelül 1 db-ot tudok enni, mivel az elkészültek azon nyomban elfogynak......


Tegnap előtt: pénteken....kint zenéltünk a Deák-téren.
A 4D Újdimenzió zenekarunk egy része kiment az utcára zenélni az embereknek, és beszélni Istenről, és Jézus Krisztusról. Sokan megálltak, hallgatták, fotóztak, kameráztak.
Csodálatos volt, hogy úgy tudtunk ott is zenélni, mint ahogy a gyülekezetben szoktunk.
Történt egy csoda is:
Egy lány sokáig ült az egyik padon. Hallgatta a zenét. Majd odajött hozzánk, és azt mondta, hogy az alatt a szám alatt, amit éppen játszottunk teljesen elmúlt a hasfájása. Ez csoda. Gyógyulás. Látni kellett volna az arcát, azt az örömet, amivel mondta, hogy mi történt vele.....
Alig várom a következő ilyen alkalmat....nagyon élveztem...szóval ha netalán arra jársz pénteken...lehet hogy találkozunk... :D
Most ennyi....majd még írok...mert hát velem mindig történik valami vicces is.... :)

A hajóút

Ma volt szerencsénk részt venni egy protokolláris hajóúton. Heves szélviharban érkeztünk meg a Duna partjára.
Legszebb ruhánkban felszálltunk az Európa fedélzetére, melynek dísztermében már nyüzsögtek az emberek. Pincérek sétáltak üdítőkkel és kávéval teli tálcákkal a kezükben.


Ez a luxus hajó adott otthont a Remény Fesztivál beharangozó ceremóniájának, melyen igen előkelő emberek képviseltették magukat, mint például Budapest polgármestere (képviselőn keresztül).


A szokásos kis csapatunk (Eszter Robi Hanna) hamar megtalálta helyét a sorok között. 
Sajnos belül foglaltunk helyet, közülünk is Robi ült a kijárathoz legközelebb. Kértük, hogy hozzon nekünk valami üdítőt, mivel igen megszomjaztunk. 
Nem nagyon akart kifáradni a fiatalember, és leintett egy arra közeledő pincért. Megszerzett tőle két pohár gyümölcslevet.....és ekkor......ahogy átnyújtotta kezembe az almalevet kiömlött. Rá a ruhámra, és kis híján az előttünk ülő vendég nyakába....szerencsére az az ember megúszta....én és az előttünk levő szék viszont nem......már megint....mint mindig, amikor fontos helyre megyek történik valami kis malőr.... :D


Már kezdem ezeket az eseteket védjegyemnek érezni :P


Nos a továbbiakban simán ment minden. Mindenki udvariaskodott, szónokolt...hosszú órákon át. Ez után következett a csodálatos fogadás. Fehér damaszttal borított kerekasztalok, catering szendvicsek, saláták, édességek, tökéletes felszolgálás, kávé....minden ami szem-száj ingere. 
Mióta kijártam a főiskolát, minden ilyen rendezvényt szakmai szemmel nézek....és mondhatom tökéletes volt.



Ennyi mára.....majd még jelentkezem!


Ja...és vettem ma 3 új hajvirágot (össze lehetett válogatni)...ezek a kedvenceim....most....olyan Hannásak :D

...Ilyen nincs ....2. felvonás

Általában szeretem a hétfőket, de ez a mai különösen fárasztó volt. Ugyanis stúdióztunk. És az nagy koncentrációt igényel.
Végre eljött a délután......és....mehettem orvoshoz :)


Ugyanis rettenetesen köhögök, és holnap egy VIP fogadásra kell mennem. Nos nem lehet, hogy két kézfogás között nagyokat köhögök a kezembe, aztán széles mosollyal újra nyújtom valakinek a kezem.... kicsit rosszul érezném magam....
Már azt hittem hogy kigyógyultam a hörgő gyulladásból....most mégis ismét meglátogattam a gégész nénit :(


Szörnyű volt, ahogy lenyomta a torkomon azt a kis tükröt, hogy megnézze mi is van bent..... nem láthatott túl sok jót, mert ismét antibiotikumot kaptam.


Na mindegy, ezt is túl éltük.
Ez után jött a jobb rész....a gyros.


Egyébként szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne olvasná a gyros-t gyors-nak :)
Ez csak akkor baj ha egy kínai gyors büfé áll egy gyros-os mellett. És az ember összetéveszti a kettőt...


Szerencsére mi nem tettük....de megvettük a gyros-okat.
Leültünk. Szépen sütött a nap. Meleg volt. A hely tökéletes volt arra, hogy kényelmesen elfogyasszuk az 580 ft-ért megszerzett élelmünket. 
Azt hittem hogy minden zökkenőmentes lesz.....egy ideig. Aztán jöttek a darazsak.


Lehet hogy ez volt az üzlet tulaj taktikája, hogy gyorsan cserélődjenek a helyek a gyors étkezdében....nem tudom. De azt igen, hogy ismét csak az én gyros-om kellett a darazsaknak. Pedig ott volt még az enyémen kívül még másik kettő is. Nem értem, de mindig utolérnek ezek a vicces helyzetek. Fáradságos és hosszadalmas küzdelem után én győztem....
Ja...és szerencsére nem én sikítottam a darázstól, hanem a nővérem :D :D :D